[ Pobierz całość w formacie PDF ]
.Ha nemgondolom végig a problémámat, és nem döntök, egész vasárnap délután Qrülten ideges lettem volna.Nyilván aludni sem tudtam volna.HétfQn nyúzottan és idegesen mentem volna be; ez egymagábanfelkeltette volna a japán gyanakvását, és cselekvésre késztette volna.A gyakorlat ismételten bebizonyította nekem, milyen fontos döntésre jutni.A határozottság hiánya, azQrjítQ egy helyben topogás kerget embereket az idegösszeomlásba, a földi pokolba.Az atapasztalatom, hogy gondjaim fele eltqnik, mihelyt tiszta, világos döntésre jutok; további negyvenszázalékuk meg akkor, amikor a döntésemnek megfelelQen cselekedni kezdek.Gondjaim kilencven százalékát el tudom hát qzni e négy lépcsQ segítségével:1.Pontosan leírom, hogy mi aggaszt.2.Leírom, mit tehetek.3.Eldöntöm, mit teszek.4.Azonnal elkezdem megvalósítani a döntésemet."Galen Litchfield a Starr, Park and Freeman, Inc.távol-keleti igazgatója lett, a cégnek nagy biztosításiés tQkeérdekeltségei vannak.Ennek köszönhetQen Q az egyik legfontosabb amerikai üzletemberÁzsiában; nekem bevallotta, hogy sikerét nagyrészt annak köszönheti, hogy gondjait ilyen módonelemzi, majd szembeszáll velük.Miért olyan csodálatos a módszere? Mert hatékony, konkrét és a probléma velejére tapint.Ráadásulmegvalósítja a harmadik, nélkülözhetetlen szabályt: Csinálj valamit! Ha nem cselekszünk, mindentényünk és elemzésünk hiábavaló - merQ energiapocsékolás.William James mondta: Ha egyszer döntésre jutottál, és már csak meg kell valósítani, akkorfeledkezz meg az eredménnyel kapcsolatban minden felelQsségrQl és szorongásról." Tehát, ha egy-szer a tények alapján megfontolt döntést hoztál -cselekedj! Ne állj meg és gondold végig még egy-szer.Ne kezdj el habozni, idegeskedni, hátrálni.Ne ess áldozatul az önbizalomhiánynak, melykételyeket szül.Ne pislogj folyton a hátad mögé.Egyszer megkérdeztem Waite PhillipstQl, az egyik leghíresebb oklahomai olajkutatótól, hogyanvalósítja meg döntéseit.Ezt válaszolta: Az a tapasztalatom, hogyha egy bizonyos ponton túl istöprengünk a problémánkon, zavar és feszültség támad bennünk.Elérkezik az idQ, amikor mindentovábbi gondolkodás és ténykeresés káros.Elérkezik az idQ, amikor döntenünk kell, cselekednünk, ésnem szabad visszanéznünk."Miért nem használod fel Galen Litchfield mód-szerét az egyik problémádhoz most azonnal?Íme, az elsQ kérdés - Min idegeskedem? (Kérlek, írd be az üres helyre ceruzával a válaszod.)2.kérdés - Mit tehetek? (Írd a válaszod az üres helyre.)3.kérdés - Ezt fogom csinálni.4.kérdés - Mikor fogok hozzá?5.HOGYAN TÜNTESSÜK EL ÜZLETI GONDJAINK FELÉT?Ha üzletember vagy, most biztosan azt mondod magadban: Ennek a fejezetnek a címe nevetséges.Tizenkilenc éve vezetem a vállalatomat; ha valaki tudja, amit tudni kell, az én vagyok.Maga az ötlet,hogy valaki arra próbál tanítani, hogyan tüntessem el üzleti gondjaim felét - egyszerqen abszurd!"Igaz - ha néhány évvel ezelQtt meglátom e fejezet címét, én sem mondtam volna mást.Sokat ígér -deaz ígéret nem kerül pénzbe.Pszinte leszek: lehet, hogy nem tudok segíteni, hogy eltüntesd üzleti gondjaid felét.VégsQ soron eztcsak egy ember tudja megtenni: te magad.De megmutathatom, mások hogyan csinálták - és rád bízoma többit!Emlékszel, hogy a Harmadik fejezet mottójaként idéztem Dr.Alexis Carrelt: Akik nem tudják,hogyan gyQzzék le az idegeskedést, fiatalon halnak meg."Mivel az idegeskedésnek ilyen komoly következménye lehet, nem lennél-e elégedett, ha csak tízszázalékát segítenék eltüntetni az üzleti gondjaidnak?.De igen?.Rendben van! Akkormegmutatom, hogyan takarította meg egy menedzser gondjainak nem a felét, hanem az addigértekezleteken töltött ideje hetvenöt százalékát.Ráadásul nem Jones úrról", X úrról" vagy egy fickóról, akivel Ohióban találkoztam" mesélekneked - ezek ellenQrizhetetlen mesék.Egy nagyon is élQ emberrQl szól a történet - Leon ShimkinrQl aSimon and Schuster Kiadó egyik hajdani tulajdonosáról és vezérigazgatójáról.Íme, Leon Shimkin története a saját elbeszélésé-ben: Tizenöt éven át szinte minden munkanap felét értekezéssel töltöttem, itt a problémákat vitattuk meg.Ezt tegyük, vagy azt - vagy semmit? Mindannyian feszültek voltunk, izegtünk-mozogtunk aszékünkön, fel-alá sétáltunk, vitatkoztunk, és nem jutottunk dqlQre.Estére teljesen kimerültem.Biztosvoltam benne, hogy amíg dolgozom, ezt fogom csinálni minden áldott nap.Már tizenöt éve így ment,és eszembe sem jutott, hogy van jobb megoldás is.Ha valaki azt mondja, hogy az ezeken a zqrösértekezleteken töltött idQ és az idegfeszültség háromnegyedét meg tudja nekem takarítani - azt hittemvolna, hogy eszelQs, hibbant, karosszékben ülQ optimista.De aztán kidolgoztam egy tervet, ami éppenezt érte el.Már nyolc éve bevezettem.Csodát tett a hatékonyságommal, az egészségemmel és aboldogságommal.Bqvésztrükknek hat - de, mint minden trükk, ez is nagyon egyszerq, ha egyszer megmutatják.A titka ennyi: megszüntettem azt az eljárást, ami tizenöt éve uralkodott az értekezleteken - amikor isgondterhelt beosztottaim elmondták az összes részletkérdést, ami rosszul sikerült, és végülmegkérdezték: »Mit tegyünk?« Másodszor, bevezettem egy új szabályt - aki valamilyen problémávalakar fordulni hozzám, annak feljegyzést kell írnia, amelyben a következQ négy kérdésre válaszol:1.kérdés: Mi a probléma?(Régen egy-két órát is eltékozoltunk zqrös értekezleteinken úgy, hogy azt sem tudtuk pontosan, mi agond.Teljesen felhúztuk magunkat, mert annyi fáradságot sem vettünk, hogy pontosan leírjuk, mi agond.)2.kérdés: Mi okozza a problémát?(Ahogy végigtekintek a karrieremen, elborzadok, hány órát vesztegettem el feszült légkörqértekezleteken, mert nem próbáltam meg tisztázni, mi a baj gyökere.)3.kérdés: Mik a lehetséges megoldások? (Régen valaki javasolt az értekezleten egy bizonyosmegoldást.Más ellentmondott.A hangulat paprikás lett
[ Pobierz całość w formacie PDF ]